Miután Corini remekül bemutatkozott és az egy hét pihenő leteltével, egy kemény ellenféllel kellett szembenéznünk. A Fiorentina a nyáron teljesen megváltozott. Nagyon jó csapat lett. Corini egy nehéz sorozatba csöppent bele, eddig jól teljesít, hiszen a megszerezhető 6 pontból 4-et meg is szerzett a csapat.

Thereau és Di Michele feladata volt a kapu bevétele, míg Luciano, Guana, Rigoni és Hetemaj feleadata a védekezés és a támadások előkészítése. A biztos fal pedig Frey, Dainelli, Andreolli, Dramé négyesből állt.

Elég hamar megszereztük a vezetést, Luciano-csapatkapitány remek labdáját Thereau tette a hálóba. Meg kell dícsérni a veterán Lucianot, aki még mindig a csapat motorja! Rengeteg jó elfutása, csele és beadása volt a meccsen. Sajnos a végére lesérült. A középpályán Guana volt számomra a legnagyobb meglepetés, aki nagyon higgadt volt és jól játszott. A védelembe végre visszatért Andreolli, akinek volt egy-két furcsa megoldása, de összeségében jól játszott. A Fiorentinának voltak lehetőségei, egyik érdekes jelenet Thereau gólja után két percel volt, amikor a szöglet megtalálta az arra tévedt Fiorentina játékost... Sorrentino egyébként jól védett!

Néhány helyen azért nem ártana javítani. Úgy a 60. perctől kezdve olyan érzésem volt, mintha feladtuk volna, de szerencsére nem így volt. Amikor Jokicot becserélte Corini nem értettem, miért. De már a Sampdoria ellen is így volt. Csatár helyett szélső védő (így 3 szélső védőnk a pályán). Mint kiderült Jokic nagyon jó csatárnak is...

Forza Chievo!